Ez a veszély természetes élőhelyükön azért nem fenyegeti őket, mert a halak állandó mozgásban vannak. Számos halfaj egyedeinek sokszor napokat kell várniuk az alkalomra, hogy újra ehessenek, miközben a táplálékon osztozniuk kell a versenytársakkal, és menekülniük kell a ragadozók elől. Ráadásul az akváriumi halak számára készülő táp energiában és tápanyagokban is gazdagabb, mint az az élelem, amelyhez a halak természetes környezetükben hozzájuthatnak. A mi felelősségünk tehát annak biztosítása, hogy kedvenceink megőrizzék mozgékonyságukat, egészségüket, és legszebb színeikben pompázzanak. Arról is nekünk kell gondoskodni, hogy a víz minősége ne romoljon, és halaink élőhelyét ne szennyezze el a megmaradt élelmiszer, illetve a sok ürülék.

Az etetés első számú szabálya

Csak annyi tápot adjunk, amennyi feltétlenül szükséges, és általában napi egy alkalommal etessünk. Hogy valójában mennyi élelemre van szüksége halainknak, az abból látható, hogy a táp kiszórása után mennyit tüntetnek el a hasukban két percen belül. Az a mennyiség, amelynek van ideje lemerülni az akvárium fenekére, teljesen felesleges. Az etetés ideje arra is jó alkalom, hogy számba vegyük halainkat, és ellenőrizzük, valamennyien fittek, egészségesek-e. Halállománytól függően, heti egy alkalommal akár böjtöt is tarthatunk kedvenceinknek.

Második számú szabály

Többféle haltáppal etessünk. Ez izgalmasabbá teszi a halak számára az élelem felkutatását, és hamarosan látni fogjuk, hogy milyen típusú tápnak örülnek a legjobban. A pelyhek nagyszerű alapvető élelemforrásként szolgálnak. Azonban a pelyhesített tápok korántsem egyformák: a keverék összetétele attól függ, hogy egy egy halfal a növényi vagy az állati eredetű táplálékot részesíti-e előnyben. Amennyiben nem tudjuk pontosan, hogy halainknak milyen élelemre van szükségük, kérjünk szaktanácsot a kereskedésben. Ha az akvárium lakói idejük nagy részét a tartály alsó régióiban töltik – mint például a harcsa –, akkor a pelyhesített táp mellett tablettás eledelt is adnunk kell nekik. Az ilyen táp lemerül a talajra és biztosítja, hogy az akvárium alsó részében élő halak is elegendő táplálékhoz jussanak.

Finomságok halaknak

Desszertként fagyasztva szárított szúnyoglárvát, illetve apró rákot kínálhatunk halainknak. A kisebb adagokban felengedett mélyhűtött élelmiszer számos halfaj számára igazi csemege, és egyben az élő tápláléknak is nagyszerű alternatívája. Ne feledjük azonban, hogy a sóféreg (Artemia), az apró rákok stb. csak alkalmi finomságok lehetnek halaink étrendjében, és nem szolgálhatnak egyedüli táplálékforrásként.

És mi a helyzet az élő táplálékkal? Az akváriumok lakói különös előszeretettel fogyasztják a vízibolhát (Daphnia), a sóférget (Artemia) és a csővájó férget (Tubifex), ugyanis ezek különleges nyalánkságot jelentenek a számukra. Legyünk azokban óvatosak: az akvaristák gyakran réteken és természetes vizekben gyűjtik össze az élő táplálékot – ezt egyáltalán nem tanácsoljuk. Az így beszerzett lepkék, szúnyogok, férgek és vízi poloskák útján élősködők, csigák és betegséget okozó baktériumok kerülhetnek az akváriumba. Egyébként ez a gyakorlat általában véve is tiltott. További tájékoztatásért forduljon a területileg illetékes halászati szervekhez.

Gyakorlati tanács

A pelyhesített élelmiszer idővel veszít esszenciális vitamin- és nyomelem-tartalmából. Éppen ezért jobb, ha rendszeresen kisebb adagokban vásároljuk meg, és nem tárolunk belőle nagyobb készleteket. A fény is károsíthatja a fontos tápanyagokat. Legjobb, ha a pelyhesített eledelt sötét helyen tároljuk, és a tárolásra használt edényeket háromhavonta lecseréljük.

Forrás: Fressnapf