1. Először is keressünk egy megfelelő helyet. Ez lehet a saját kertünk, a nappali, de akár a tópart is.
2. Győződjünk meg arról, hogy nincsenek zavaró elemek a háttérben, amelyek elterelnék a figyelmet a kép főszereplőjéről. Ha ez nem megoldható – vagy csak utólag fedeztük fel a hibát –, az oda nem illő tárgyat utómunkával távolítsuk el a képről.
3. Ültessük vagy fektessük le a kutyát – vagy épp hagyjuk, hadd csinálja, amihez kedve van. Ha nem hajlandó a kért pózra, ne erőltessük; egy kép nem ér meg annyit, hogy a kutya elveszítse irántunk érzett bizalmát, és a jövőben egyáltalán ne engedelmeskedjen.
4. A kutya szemmagasságából fotózzunk, ne a sajátunkéból: térdeljünk vagy guggoljunk le a fotóhoz.
5. Szólítsuk a kutyát a nevén, vegyünk elő egy jutalomfalatot vagy füttyentsünk egyet, hogy az eb ránk nézzen.
6. Bizonyosodjunk meg róla, hogy a fény elölről, nem pedig hátulról éri a kutyát, azonban ne vakuzzunk a szemébe: míg ez a jelenség az embereknél piros, az ebeknél zöld szemet eredményez.
7. Ha a kutya nem túl kooperatív, egy jutalomfalattal jobb belátásra bírhatjuk. A jól sikerült fotók után ajándékozzuk meg valami finomsággal.

Forrás: Residenceharmony - Otthondekor